A vizsga elérhető: 2015. május 6. 12.00-ig. A hallgatókat a vizsga eredményéről e-mailben értesítjük.
Név (kötelező)
Email cím (kötelező)
Hallgatói azonosító (Leckekönyvben található)
II. vizsga – ZME 2014/15
1. Egészítse ki helyesen a mondatot! A soproni meteorológiai állomás – a bécsi meteorológiai intézet tagjaként – ……. óta végez rendszeres, szervezett, műszeres meteorológiai méréseket, megfigyeléseket, megelőzve ezzel a hazai meteorológiai szolgálat kiépülését. a XVIII. század eleje a XIX. század közepe a XX. század eleje
2. A felsoroltakból melyik HÁROM állítás IGAZ a soproni szélviszonyokra? A szeles időjárás miatt viszonylag tiszta a levegő. A szeles napok száma elmarad a Kékestetőn mért 235 naptól. Az uralkodó szélirány az észak-nyugati és a déli. Az utóbbi években a téli viharok szélsebesség-értékei emelkednek. A valaha mért legerősebb széllökés elérte a 150 km/h-t.
3. A felsoroltakból melyik HÁROM állítás IGAZ a soproni csapadékviszonyokra? Komoly veszélyforrás a hegyvidékre lehulló csapadék, mert villámárvízként pillanatok alatt a városra zúdul. A csapadék mennyisége nem függ a tengerszint feletti magasságtól. A legvastagabb hótakarót 1963-ban Fertőrákoson mérték (118 cm). A legtöbb csapadékot 1914. júniusában mérték, 330 mm volt. 30 év észlelése alapján az éves átlagos csapadék mennyiség meghaladja a 630 mm-t.
4. A felsoroltakból mely HÁROM állítás IGAZ a soproni hőmérsékleti viszonyokra? Az eddigi leghidegebb napon (1929.12.11.) majdnem -30 fokot mértek. Manapság már csak a január havi középhőmérséklet van fagypont alatt. Sopron – más magyar településekhez képest – melegnek mondható. Ha az emelkedés tendenciája nem változik, 2100-ra a középhőmérséklet 1,5-4 fokkal is emelkedhet. A legmelegebb nap 2014. augusztus 8-án volt (39,2 fok).
5. A felsoroltakból mely HÁROM jellemző a soproni és Sopron környéki időjárásra? A város Ny-i, D-Nyi részének alpesi klímáját a Soproni-hegység befolyásolja. A Fertő-tó környéki, alacsonyabban fekvő területeken, fagyzugok alakulhatnak ki. A városra hulló csapadék mennyisége a 90-es évektől folyamatosan csökken. A Fertő-tó környékén szélsőségesebb, kontinentális az időjárás. Időjárási szélsőségek, mint a felhőszakadások és nyári árvizek, egyre ritkábban fognak előfordulni.
