ZME II






A vizsga elérhető: 2015. május 6. 12.00-ig.
A hallgatókat a vizsga eredményéről e-mailben értesítjük.

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Hallgatói azonosító (Leckekönyvben található)

II. vizsga – ZME 2014/15

1. Egészítse ki helyesen a mondatot! A soproni meteorológiai állomás – a bécsi meteorológiai intézet tagjaként – ……. óta végez rendszeres, szervezett, műszeres meteorológiai méréseket, megfigyeléseket, megelőzve ezzel a hazai meteorológiai szolgálat kiépülését.

a XIX. század közepe
a XX. század eleje

2. A felsoroltakból melyik HÁROM állítás IGAZ a soproni szélviszonyokra?
A szeles időjárás miatt viszonylag tiszta a levegő.
A szeles napok száma elmarad a Kékestetőn mért 235 naptól.
Az uralkodó szélirány az észak-nyugati és a déli.
Az utóbbi években a téli viharok szélsebesség-értékei emelkednek.
A valaha mért legerősebb széllökés elérte a 150 km/h-t.

3. A felsoroltakból melyik HÁROM állítás IGAZ a soproni csapadékviszonyokra?
Komoly veszélyforrás a hegyvidékre lehulló csapadék, mert villámárvízként pillanatok alatt a városra zúdul.
A csapadék mennyisége nem függ a tengerszint feletti magasságtól.
A legvastagabb hótakarót 1963-ban Fertőrákoson mérték (118 cm).
A legtöbb csapadékot 1914. júniusában mérték, 330 mm volt.
30 év észlelése alapján az éves átlagos csapadék mennyiség meghaladja a 630 mm-t.

4. A felsoroltakból mely HÁROM állítás IGAZ a soproni hőmérsékleti viszonyokra?
Az eddigi leghidegebb napon (1929.12.11.) majdnem -30 fokot mértek.
Manapság már csak a január havi középhőmérséklet van fagypont alatt.
Sopron – más magyar településekhez képest – melegnek mondható.
Ha az emelkedés tendenciája nem változik, 2100-ra a középhőmérséklet 1,5-4 fokkal is emelkedhet.
A legmelegebb nap 2014. augusztus 8-án volt (39,2 fok).

5. A felsoroltakból mely HÁROM jellemző a soproni és Sopron környéki időjárásra?
A város Ny-i, D-Nyi részének alpesi klímáját a Soproni-hegység befolyásolja.
A Fertő-tó környéki, alacsonyabban fekvő területeken, fagyzugok alakulhatnak ki.
A városra hulló csapadék mennyisége a 90-es évektől folyamatosan csökken.
A Fertő-tó környékén szélsőségesebb, kontinentális az időjárás.
Időjárási szélsőségek, mint a felhőszakadások és nyári árvizek, egyre ritkábban fognak előfordulni.